Gázkazánok cseréje hőszivattyúra - tapasztalatok

Monoblokkos 16 kW-os levegő-víz hőszivattyú külső méretei

A Kemény krt. 20. szám alatti telephelyünkön kezdtük el a gázkazánok cseréjét hőszivattyúra. A választás a Cascade típusra esett, azért, mert ezt is a Gree gyártja. A Gree termékeket pedig már jól ismerjük, van olyan klímánk amelyik 10 év körül van és semmi probléma nincs vele. Ráadásul mindenhová ezeket szereltük az évek folyamán, jelenleg 14 klímaberendezés működik probléma nélkül.

Az évenként karbantartásokon kívül nincs vele tennivaló, nekünk beváltak.

Mekkora hőszivattyút válasszunk a gázkonvektor helyett?

Ez egy nagyon jó kérdés, a választ pedig még egy gépész sem fogja tudni egzakt módon megadni. Ez főleg azért van így mert nálunk is csak kazáncsere volt, a radiátorok maradnak, ráadásul a csövek egy részét még a régi etázsfűtésből örököltük. Mindegy, ez egy próba lesz, ha nagyon nem lesz elegendő a teljesítmény, akkor teszünk fel néhány fan-coilt.

De nézzük meg, hogy eddig mi fűtött:

24 kW-os, kondenzációs Western gázkazán

Jelenlegi gázkonvektorunk egy 24 kW-os Western típus, a kondenzációs fajtából. A telephelyen 350 m2 a fűtött terület, ebből ~100 m2 irodarész, amit ~22-24 C°-ra fűtöttünk, a maradék rész pedig raktár és csomagolóhelyiség volt, amit pedig ~20-22 C°-ra fűtöttünk fel. Erre tökéletesen elegendő volt a 24 kW-os gázkazán, olyan 40-45 C°-os előremenő vízhőmérséklettel.

A 2017-es költözés után azonban csökkent az itt végzett tevékenység, ma már csak a 100 m2-es irodát kell télen felfűteni, illetve a maradék területet pedig csak temperálni 5-10 C° között.

16 kW-os Cascade levegő-víz hőszivattyú adatlapja

Mivel a 20 C° fölé fűtött terület mérete jócskán lecsökkent, így a 24 kW-os gázkazánt 2021-ben mi egy 16 kW-os hőszivattyúra cseréltük, bízván benne, hogy elegendő fűtési teljesítményt fog biztosítani. Ez az idei télen ki fog derülni. Mindenesetre felszereltünk a hőszivattyú elő egy háromfázisú fogyasztásmérőt, így jövő tavasszal már be fogunk tudni számolni az eredményekről.

Az adattábláról jól leolvashatóak a marketingértékek, ami szerint 3,6 kW energiabefektetés mellett 15,5 kW hőenergiát ad a gép, azaz ideális esetben a COP érték 4-4.5 között alakul. Meglátjuk :)

Monoblokkos levegő-víz hőszivattyú

Hőszivattyú telepítésénél el kell döntetnünk, hogy split vagy monoblokkos típust választunk-e. Ugye a lényege ennek az, hogy a monoblokkos típus a kültéri egységben tartalmaz mindent, nem kell a beltérben helyet pazarolni.

Ennek nagyon örültem, mondván, hogy akkor csak be kell dugni a falon keresztül az előremenő és a visszatérő vízcsöveket, legfeljebb kap egy keringető szivattyút és minden rózsaszín...

Monoblokkos hőszivattyú belső oldali szerelése: a 200 literes puffertartály egy kicsit nagy...

Ennél nagyobbat nem is tévedhettem volna, hiszen megfeledkeztem a puffertartályról és a tágulási tartályról is. Tehát ha levegő-víz hőszivattyúban gondolkodunk, akkor a monoblokkos típusok mellett is készüljünk fel legalább 2-3 m2-nyi helyre a kazánházban. Már ha elegendőnek tartjuk a 200 literes puffertartályt.

Az első tapasztalatok pozitívak voltak, így a többi telephelyen is megejtettük a kazáncseréket. Maradtunk a 16 kW-os teljesítménynél, legfeljebb ha a terület igényelte, akkor több darabot szereltünk fel:

2 darab 16 kW-os levegő-víz hőszivattyú az Almássy utcai telephelyen

Levegő-víz hőszivattyú tapasztalatok

Bár még csak egy fűtési szezonon vagyunk túl, már némi tapasztalatot azért sikerült szerezni. Az már látszódik, hogy a hagyományos konvektoros fűtéshez nem a hőszivattyú a leghatékonyabb megoldás. Mivel a vizet 45 C°-ra kell melegíteni, hogy a radiátorok értelmezhető mennyiségű meleget adjanak, így a fogyasztás egyelőre magasabb, mint amire számítottunk.

Éppen ezért a levegő-víz hőszivattyúk mellé mindenképpen valamilyen alacsony előremenő hőmérsékletű fűtési rendszer kell, tehát padló-, falfűtés, de a legjobb talán a FanCoilos kivitelezés. A 2022-es évben éppen ez lesz a program: a radiátorokat FanCoil-ra cseréljük.

Mennyibe kerül a hőszivattyús fűtés?

A fentiekből persze azonnal következik a kérdés, hogy mennyibe kerül kifűteni hőszivattyúval a házat? Erre a kérdésre már fel voltam készülve, illetve én magas is roppant kíváncsi voltam rá, így egy háromfázisú almérő mögé csatlakoztattuk a hőszivattyút.

A 2021-es fűtési szezonban 5430 kW volt a hőszivattyú fogyasztása

A Kemény János körúti telephelyünk fűtött része egy 100m2-es Kádár-kocka, ami 10 cm hőszigeteléssel van ellátva. A fűtés mint már említettük radiátoros, némi ETA csőmaradékokkal, tehát egyáltalán nem ideális. Ennek a fogyasztása ~5430 kW, ami lakossági áron (bruttó ~40 Ft) számolva ~217.000 Ft. Mi most olyan 80 Ft+ÁFA áron kapjuk az áramot, tehát ennek dupláját kellene fizetnünk. Ha nem lenne napelemünk.

Egy gyors összehasonlítást tettünk itt a családban:

(A fűtési szokásaink és a családok mérete nagyságrendileg megegyezik.)

- Egyik testvérem egy felújított polgári házban lakik, szintén utólagosan hőszigetelve. A fűtés azonban gázkonvektoros.Náluk ~204.000 Ft-ra jött ki a fűtésköltség. Ez 86.440 MJ energiatartalmú gázt jelent, ez 24.000 kW energia.

- Másik testvérem egy szintén nagyjából 100 m2-es, könnyűszerkezetes házban lakik. Kondenzációs gázkazánt használnak, padlófűtéssel. Az ő 2021-es gázszámlája 110.000 Ft volt. Ez 46.610 MJ, ami 12.947 kW energiának felelne meg.

MIlyen következtetéseket vonhatunk le ezekből a számokból?

• Bár kW-ban a hőszivattyú fogyaszt a legkevesebbet, az áram ára miatt ez a legdrágább
• A kondenzációs gázkazánnal való fűtés sokkal hatékonyabb, mint a gázkonvektoros
• A könnyűszerkezetes házaknak jó a hőszigetelése

KiloWattban kifejezve gyanúsan alacsonynak tűnik a hőszivattyú fogyasztása. Ez természetesen annak köszönhető, hogy a hőszivattyú az árammal egyáltalán nem fűt, hanem egy kompresszort működtet, akárcsak a klíma. Itt is a töltőgáz halmazállapotának változásával járó energiatöbbletet használják ki. A klímák és a hőszivattyúk is rendelkeznek egy ún. COP (Coefficient of Performance) értékkel, ami teljesítménytényezőt jelent. Sok klímás "jósági foknak" nevezi, lényeg a lényeg, hogy ezek általában 3.5 és 6 közötti számok.

Ez azt jelenti, hogy 1 kW befektetett energiából hányszor annyi hőenergiát tud a készülék előállítani. Az intervallum pedig azt jelenti, hogy minél kisebb a különbség a külső és a belső hőmérséklet között, annál nagyobb a COP érték, azaz annál hatékonyabban működik a készülék. Így télen, mínusz fokokban inkább 3.5 kW hőenergia lesz 1 kW áramból, míg tavasszal, 15 fokban akár 6 kW is lehet.

Megéri a levegő-víz hőszivattyús fűtés?

Ha pusztán a számokat nézzük, akkor nem. Pl. mi lenne, ha a könnyűszerkezetes házban lecserélnénk a kondenzációs gázkazánt levegő-víz hőszivattyúra?

Ebben az esetben a 12.947 kW hőenergiát hőszivattyúval kellene előállítanunk. A COP értékkel így el kell osztanunk ezt a számot. Én most a COP értéket átlagosan 4-nek fogom számolni, ebbe bele lehet kötni, de aki megengedőbb, az a fenti példán keresztül újraszámolhatja. Tehát 12947/4=3236 kW energia kellene a hőszivattyúnak, ami 130.000 Ft-ot jelent 40 Ft/kW-os áramár mellett. Tehát drágább lesz, hiába ruházunk be a cserére nagyságrendileg 1-1.5 millió Ft-ot.

Szóval lakosságnak egyelőre nem éri meg modernizálni a számok alapján. Új építésű, jól szigetelt ház esetében, főleg ha még napelemek is telepítésre kerülnek, akkor én már nem foglalkoznék a gázzal. Szintén változna a számítás, ha a lakosságnak is valós piaci árat kellene fizetnie.

Itt nálunk a cégnél persze egészen más a helyzet. Itt eleve minimum dupla áron kapjuk a gázt, az elektromos áramot pedig elő tudjuk magunknak állítani.

Hőszivattyú, amire nem számítottunk

Arra számítottunk, hogy a radiátorokat cserélni kell, van azonban egy dolog amire nem: a hőszivattyúk hangosak! Mondjuk gondolhattuk volna, hiszen tulajdonképpen ez egy klímaberendezés egy vízkörrel ellátva és hát a klímák is hangosak. De szerintem nem ennyire.

Így jótanácsként azt javasolnám, hogy kertesház esetén próbáljuk meg a hőszivattyút minél messzebbre tenni, mert tényleg zavaróan hangos. Persze ez meg a hatékonyságra lesz rossz hatással. A téli időszakban ez nem is probléma, hiszen viszonylag keveset tartózkodunk kint a szabadban, de kifejezetten a tavaszi időszakban, amikor már szívesen sütkérezünk a kertben, akkor a hőszivattyú hangja nálam már majdnem válóok :)

Az ANRO Épületdíszítés Kft. folyamatosan a minél hatékonyabb és kisebb karbonlábnyomú működésre helyezi a hangsúlyt. Ennek fontos eleme a LED világítás is, melyet közvetlenül értékesítünk is kedves vásárlóinknak! Hatalmas választékban kínálunk különféle LED szalagokat, LED lámpákat, LED paneleket és különböző ipari LED lámpatesteket! Ezek legnagyobb része, raktárról, azonnal elérhető! Ha szimpatikusnak tartjátok környezetvédelmi törekvéseinket, kérjük, támogassatok minket azzal, hogy a szükséges termékeket tőlünk szerzitek be!